Miért színezzen?

Hogy miért színezőként vásárolhatod meg Szor-Szer-Ször meséit? Igazad van, mutatósabb lenne színes kivitelben. De egy csomó “okosodási” lehetőségtől megfosztanám vele a gyerkőcödet. A ceruza egy varázseszköz, ezért jó, ha sokat forgatja 🙂

A helyes ceruzafogás kialakításán attól kezdve kell munkálkodnunk, amikor először vesz kézbe ceruzát. Ne marokra fogja, hanem helyesen, három ujjal! Ha ez gondot okoz, vegyünk olyan eszközöket, amik “kényszerítik” a helyes fogásra. Jó megoldás nyújt ehhez a LYRA Groove termékcsalád. A már meglévő ceruzák helyes tartásában segít a háromujjas ceruzafogó. Nálunk bejött! A családi blogomban elolvashatod, mit írtam róla!

Ha már jól fogja a ceruzát, hadd rajzoljon és színezzen minél többet! Ezzel, többek között, fejleszthetjük csemeténkben a kitartó munkavégzést – nagy baj az, ha egy 5-6 éves gyerek nem tud pár percnél tovább egy feladatot végezni. Mi lesz vele az óvodában, iskolában?

Azért is fontos a színezés megszerettetése, mert az iskolában első osztályban a szövegértéses és a matematikai feladatokban is nagyon sok a színezés – hiszen írni még nem tudnak. Nagy hátránnyal indul az, aki nem gyakorlott mestere a ceruzának…

 

Barni tegnap felfedezte, hogy érik a ribizli. Teljesen rákattant. Ma reggel szaladnunk kellett ribizlit szedni. Nem számított, hogy még vizes minden odakint… (Már itt egy kicsit tovább maradtunk, mint ő szerette volna, hogy tanuljuk, nem csak addig tart a munka, amíg kedvem van hozzá…) Amikor bejöttünk, nekiestünk, és ettük, ettük. Közben megnéztük közelről, hogyan is épül fel egy fürt ribizli. És ha már megnéztük, rajzoljuk is le! Csak hát Barninak nem volt kedve hozzá. Így rajzoltam neki én egy  fürt ribizlit, és vettem elő zsírkrétákat, hogy színezze ki. Ez már tetszett neki. Először átrajzoltattam a szemeket – figyelve, hogy mindig az óramutató kettesétől induljon, visszafelé. Legalábbis nagyjából onnan 🙂

DSCN7457

DSCN7460

DSCN7462

DSCN7472

DSCN7479

 

Közben kis vendég is érkezett, így ő is kapott papírt és zsírkrétát. Lelkesen firkált a maga kétéves szintjén. Aztán Kristóf is előkerült, született hát egy újabb gyors fürt… Ő később festeni is akart – gyorsan egy újab fürt készült… Kedvencét, az amerikaiak által nagyon favorizált dot-paint festéket kérte hozzá. Tökéletes is volt ez a technika a bogyós gyümölcs díszítéséhez.

Este aztán, amikor még egy Szor-Szer-Szörös mesét kértek, aktualizáltam a témát ribizlisre. Kitaláltam hát nekik Esernyő néni és Gombóc Gábor történetét a ribizliszüretről – amikor olyan bő termés lett, hogy el kellett hívni Traktort, hogy hazaszállítsa a sok-sok ribizlit 🙂 Egyszer talán ezt is leírom majd…

Ti is kedvet kaptatok egy kis rajzoláshoz? Irány a kert / a piac, szedjetek egy kis ribizlit, és már rajzolhattok, színezhettek is!

 

 

Gyereknapi meglepetés

Az év 365 napja a gyerekekről szól – kérdezzétek csak meg a férjeket!  😉 Mégis szeretnék most egy kis meglepetéssel szolgálni a csemetéteknek. A Letölthető fájloknál találtok egy különbségkereső játékot, amit a könyv nyomdai előkészítését végző Kati a Szor-Szer-Ször meséi könyvborító különböző változataiból “követett el”. Kétévesek is elkezdhetik! Jó keresést!

borító 10 különbség

 

Ui. Tessék figyelni, mert NAGYON HAMAR rendelhető lesz a mesekönyv! Sőt, aki máris tudja, hogy neki kell, bármi áron (na jó, nem bármi…), az jelezzen a Kezdőcsomagok vagy a Mesekönyv oldalon, és akkor névre szóló dedikált ajánlást is kap tőlem ajándékba!

 

Nagypapám szekrényében jártam

Nagypapám, Almási bácsi, mindig szívén viselte a gyerekek sorsát. Szerették is nagyon. Igyekezett a kedvükre tenni, és közben sok jóra megtanította őket. Kreatívan,  játékosan. Gyerekek százait nevelte az erkölcsös életre vasárnapi iskolai tanítóként. Az ötvenes évektől mint lelkipásztor folytatta a “népművelést”. Akkor bizony még nem sok olyan segédeszköz volt, amivel a hittanórákat, bibliaköri foglalkozásokat érdekesebbé lehetett tenni. Nem voltak bérelhető jelmezek sem, és százezer játékbolt sem. Akkortájt még az egész gyülekezet jelenlétében folyt a vasárnapi iskola, de az ő számára nem jelentett gondot úgy tanítani a gyerekeket, hogy azt a felnőttek is élvezzék. Készített, készíttetett rengeteg szemléltető eszközt kezdetleges anyagokból, házilag. Bár ezeket Nagymamám féltve, kincsként őrizte, egy-két gyerektáborra kölcsönkaptuk tőle. Én meg szorgalmasan készítettem a fényképeket…Angyalok Karácsonyra készítettek Nagymamával angyaljelmezeket, a bölcseknek koronákat, a pásztorokat is beöltöztették élethű ruházatba, és így mentek el az idősek otthonába örömet vinni.

Egy közkedvelt játéka a szerencsekerék mintájára készült. Megforgatták a  kereket, majd a lyukon át kihúztak egy kérdést, amire válaszolva pontokat lehetett gyűjteni.

Nagy, lapozható képregényt is rajzoltatott az őserdei állatokról szóló tanmesékről. A buyufa alatt című könyv alapján készültek a rajzok, és egyszerre akár többszáz gyerek is élvezhette a meseórát. Ne felejtsétek el, hogy akkor még nem volt adás egész nap a tévében sem. Dvdről még álmodni sem mertek… Szóval ez abban az időben óriási volt!

Jól emlékszem az izgalmas percekre is, mire nagy nehezen sikerült kinyitni a Menny ajtaját – a speckó számzár Jézus nevére nyílt ki 🙂

Kedvencem a tévéje volt. Ennek egyszerűsített változatát jómagam is elkészítettem sok-sok évvel ezelőtt, és nemrégen elő is kerestem, hogy Szor-Szer-Ször meséit is nézhessük rajta!

A fa- és fémmunkák nagy részét édesapám végezte el, így még inkább szívemhez közeliek ezek a segédeszközök. Apránként bemutatom majd ezeket nektek, hiszen többet ti magatok is el tudtok készíteni belőlük. Melyik legyen az első?

Anyák napján

Jól emlékszem az első anyák napi Istentiszteletre, ahol anyukaként voltam jelen. Még félidős terhes voltam csak Karinával, és igazán nem is gondoltam magamat ünnepeltnek. Ám virágosztáskor én is kaptam egy szál virágot 🙂 Nagyon emlékezetes lett ez az ünnep.

Elsőszülöttem

Elsőszülöttem

Legtöbb édesanyát ma felköszönti gyermeke. De vannak olyanok, akik kívülállónak érezhetik magukat ezen a napon. Talán még beszélni sem tud kicsi lurkód, vagy éppen rég felnőtt már, és ma éppen nem tud megölelni. Bizonyára olyan is van közöttetek, aki elveszítette gyermekét. Hadd osszak meg veletek egy áldást, melyet édesanyám írt – különös tekintettel a korábban említett édesanyákra:

 

Virágos köszöntő

Kis kertemet beültettem,
Sok virággal szépítgettem,
Ápolgattam, öntözgettem:
Anyácskámnak nevelgettem.

Kinyílott már a sok virág:
Szegfűm, rózsám és orgonám.
Azt suttogják, azt dalolják:
Légy te boldog édesanyám!

Szálljon áldás rád az égből,
A mennyei fényességből!
Isten szeme vigyázzon rád,
S hallgassa meg minden imád!

(Ficsor Károlyné)