“Miért szeretik annyira a gyerekeid Szor-Szer-Ször meséit?”

Ismertek olyan családot, ahol a nagyszülők távol élnek, és alig találkoznak az unokákkal? Hogy lehet, hogy mégis annyira szeretik a nagyit és a papit? Azért, mert apa és anya állandóan beszél róluk… Kint van a fényképük a falon… Újra és újra felidézik a korábbi évek emlékeit… a nagyi palacsintáját, a papa kertjét stb. Ha állandóan emlegetik őket, és szeretettel beszélnek róluk, az unokák is szeretni fogják őket.

 

Mi is azért szeretjük annyira Esernyő néniéket, mert ők az életünk részei. Érzelmileg kötődünk hozzájuk.

Ez persze egy tudatos dolog tőlem. Mivel az a célom, hogy a meséket oda-vissza tudják, amikor meglátok/meghallok/észreveszek valamit, amit Szor-Szer-Ször meséihez kapcsolhatok, direkt úgy irányítom a beszélgetéseket, hogy oda lyukadjunk ki.

Ha meglátok egy tavat, csillogó szemekkel megkérdezem: “ki látja meg elsőként Hattyú Hannit“? (És tényleg lelkes vagyok, mert ha nekem ez unalmas, neki is az lesz. De hát ez kérem jó móka!

Ha lobogó zászló mellett megyünk el, megkérdezem őket, hogy vajon ezt is Imre bácsi tette ki, mint a 7×7 mesében?

Ha egy szép virágcsokrot látok a Facebookon, és ők mellettem vannak, elkezdem hangosan számolni, hogy hány szál virágból kötötték, és persze 4 után megállok, hogy ne rontsam el a mesét, ahol az EGY csokrot  NÉGY szál virágból kötötték.

Ha a CD-n az szól, hogy “Pillangó, ha lehetnék…“, akkor azt mondom, hogy Lepke Lenke is táncolna, míg röpíti a szél, és már táncikál is mind a három.

Folytathatnám hosszan, mert nincs olyan nap, hogy ne kerülne sor valami jól célzott megjegyzésre. És tudjátok, amikor már ők kezdik, az az igazán izgalmas! A mátrai nyaralásunkon Barni találta meg Kalapos bácsit! És azóta is emlegetjük!

Valamelyik nap a Facebookon láttam egy klassz autóparkolót. Megcsináltuk. De persze ezt is még érdekesebbé tettük azzal, hogy kineveztük Szor-Szer-Ször város parkolójának! Erről írok külön 🙂

 

Esernyő nénivel kezdtem, vele is fejezem be ezt a bejegyzést. Tegnap zuhogó esőben jöttem haza. Kristófom így fogadott: “Esernyő nénivel jöttél?”

Esernyő néni Erika nénivel

 

Hogyan tanítsuk meg Szor-Szer-Ször meséit?

Egy konkrét példa segítségével írom le, mondatról mondatra:

1, Elővesszük a 2×6=12 meséről szóló képet. (Ha feliratkozol a hírlevélre itt a jobboldali sávban, megkapod a színező lapot!) 

2x6 mese

2, Irányított beszélgetés keretében, kérdések segítségével megkeressük a mese „lényegét”.

– Kiket látunk a képen? (Rámutatunk a két meseszereplőnkre segítségképpen. Nem az emberekről és a perecekről szól a történet, és ezt hangsúlyozni akarjuk.)

– Hattyú Hannit és Gombóc Gábort.

– Hol játszódik a történet?

– A vásártéren / a tóparton.

– Mivel akar Hanninak kedveskedni Gábor?

– EGY kenyérdarabkával.

– Mi akart lecsapni a finom falatra?

– KETTŐ hal.

 

3, A kis bevezető beszélgetés után szólítsuk fel a gyerekeket, hogy most nagyon jól figyeljenek, mert a kétszeri mesehallgatás után egy ügyes gyerek egyedül is elmondhatja a mesét. Motiváljuk is őket: ha nagyon pontosan meséli, ugyanúgy, ahogyan anya/apa vagy a tanító néni/bácsi mondta el, akkor kaphat egy matricát.

Meséljük el a történetet, kétszer egymás után!

Hattyú Hanni a nyári vásárkor különös gonddal tisztálkodott. Egyszer csak a sok ember között meglátta Gombóc Gábort, aki éppen felé tartott. Gábor bedobott Hanninak a tóba EGY kenyérdarabkát. KETTŐ hal is rá akart kapni a finom falatra, de Hattyú Hanni volt ügyesebb, gyorsan bekapta a csemegét.

 4, Válasszunk egy önként jelentkezőt, aki elmondhatja a mesét! A „körítésnek” nem kell pontosnak lennie, de az EGY kenyér és KETTŐ hal legyen benne, ilyen sorrendben! Ha a főszereplőket jól mondja, és az EGY kenyér KETTŐ hal stimmel, nagyon dicsérjük meg, és kapjon jutalommatricát! Ha nem tudta jól, mondjuk el újra a mesét, rámutatva mindig arra a szereplőre, tárgyra, akármire, amiről éppen beszélünk, majd dicsérjük meg az önkéntes mesélőt, hiszen bátor volt, vállalkozott a feladatra.

Mese a kettesről és a hatosról

Gombóc Gábor?! Hattyú Hanni?! Azok meg kik?  – Tehetted fel a kérdést az előző bejegyzést elolvasva, jogosan. Hadd mutassam be őket!

Gombóc Gábor, a Szor-Szer-Ször mesék hatos száma Hattyú Hanni, a Szor-Szer-Ször mesék kettes száma

Gombóc Gábor egy olyan kisfiú, aki nagyon szereti a gombócot. Ezért aztán egy kicsi gombócos ő maga is, a pocakjával 🙂 Hattyú Hanni Gábor egyik jó barátja, egy hattyúlány. Közös bennük az, hogy 1, mindketten Szor-Szer-Ször városban laknak, és 2, nagyon szeretik a vásárokat. Persze Hanni csak külső szemlélő, a vásártér melletti kis birodalmából figyeli az eseményeket. Közös meséjük így szól:

“Hattyú Hanni a nyári vásárkor különös gonddal tisztálkodott. Egyszer csak a sok ember között meglátta Gombóc Gábort, aki éppen felé tartott. Gábor bedobott Hanninak a tóba EGY kenyérdarabkát. KETTŐ hal is rá akart kapni a finom falatra, de Hattyú Hanni volt ügyesebb, gyorsan bekapta a csemegét.”

Ha szeretnéd megtanítani ezt a mesét gyerkőcödnek, akkor figyeld a következő bejegyzést, mert abban benne lesz egy mondatról mondatra kidolgozott “óravázlat”. Ha nem szeretnél addig várni, akkor add meg az emailcímedet a jobb oldali feliratkozó nyomtatványon, és 24 órán belül a postaládádban lesz a leírás, színezhető képpel együtt!

 

Az a bizonyos kukacos alma

Emlékeztek még rá, hogyan tanultatok meg szorozni? A tanító néni feltett a táblára egy képet, amin szép almák látszottak tányérokon. Ő meg azt mondta hozzá, hogy láttok itt 7×5 almát – mert 7 kupacban van 5-5 alma. Hogy összesen mennyi is? Mondott valami nagy számot, de ki tudja azt már a sok kis másodikos közül?!

Szor-Szer-Ször meséivel a vizualitásra építünk! Ez a módszer azoknak a gyerekeknek nyújt segítséget, akiknek a vizuális memóriájuk fejlettebb. Azoknak, akik nem logikusan gondolkodnak, hanem a képi emlékezetüket hívják segítségül. Bár a hagyományos módszerek ábrái segítő szándékkal készültek, sokaknak azonban mégsem elég az. Látják ugyan maguk előtt a hét kupac almát, szép, piros, mosolygós almákat, még a tányérok színére és mintájára is emlékeznek, meg hogy volt egy kukacos alma is köztük. De hogy milyen számokat kellene itt mondani?! Halvány sejtelmük sincs.

 1307281670_Clipart_Free

Azok a gyerekek, akik  Szor-Szer-Ször meséit már óvodás korukban megismerik, a szorzat hallatán emlékezni fognak egy képre. Amikor azt hallják, hogy 2×6, akkor azonnal eszükbe jut, amint Hattyú Hannihoz jön Gombóc Gábor, aki bedob neki EGY kenyérdarabkát. Igaz, hogy KETTŐ hal majdnem lenyúlja a finom falatot, de végülis minden jó, ha a vége jó… A vége pedig jó, mert a mi kis másodikosunk már vágja is rá, hogy 2×6 az 12.

 

Szeretnéd, hogy a te gyermekednek is kisujjból jöjjön a szorzótábla?