Zokniemberkék készítése

Az imént láttam egy videót cuki kis zoknihóember készítéséről. Ha téged is megihlet, készíts te is zokniemberkéket! Fázisképeket ITT találsz!

Játékot is hirdetek ezzel kapcsolatban:

Kisorsolok egy doboz Merci csokit (250g) azon családok között, akik elkészítik a videó mintájára Szor-Szer-Ször város 8 szereplőjét zokniból az őszi szünetben, és beküldenek mindről egy-egy jó minőségű, különálló fényképet, illetve egy csoportos képet a nyolc zoknifiguráról a szorszerszormesei@gmail.com címre! Videónak külön örülök, de nem kötelező! Beküldési határidő: november 15. A beküldött fényképek felhasználási joga Szor-Szer-Ször meséit illeti majd, a beküldéssel hozzájárultok ahhoz, hogy a fényképeket/videót szabadon felhasználhassam, közzétehessem.
Gyorsasági különdíj: az első beérkező fényképgyűjtemény készítője garantáltan kap egy táblás Tibi csokit!

Jó szórakozást!

Ui: Karina és Barni már nekifogott:

DSC03834

DSC03842

DSC03853

 

Szor-Szer-Ször város világutazó kalaposmestere

Tudjátok, hogy mit csinál a Mikulás januártól novemberig? Ő Szor-Szer-Ször város világutazó kalaposmestere! Egyszerű kis műhelyében kalapokat varr és árul, és közben jókedvre deríti a barátait. Helyben mindenki csak Kalapos bácsiként ismeri.

A jószívű mester december elsején kiveszi éves szabadságát, és az egész földet bejárja. Ajándékosztó körútján hosszú, piros kabátot visel. A kalapja varázserővel bír: a gyerekek kis fejébe bevarázsolja a szorzótáblát!

Mikulás

Szor-Szer-Ször város rövid meséi különleges hatással vannak már a kétévesekre is, de még a nyolcéveseket is elszórakoztatják a hozzájuk kapcsolódó tevékenységekkel. Aki sokszor elolvassa ezeket a kis történeteket Kalapos bácsiról, Hattyú Hanniról és a többiekről, az iskolába érve tanulás nélkül is egy-kettőre tudni fogja az egész egyszeregyet.

Ismerkedjetek meg hát Kalapos bácsival és Szor-Szer-Ször város többi lakójával!

Ha 2014.október 6. és 12. között megrendeled a digitális mesekönyvet, részt vehetsz a magyarországi Mikulásiroda e heti nyereményjátékában, melynek keretében 3 db Légy jó levélcsomag kerül kisorsolásra! Ezen kívül a hét végén azok között is kisorsolunk 1 db Száncsengő levélcsomagot, akik megadták az email címüket, mert szeretnék az ingyenesen letölthető anyagokat megkapni. Ha neked még nem szoktam küldeni ezeket a hasznos emaileket, most megadhatod a címedet a jobb oldali űrlap kitöltésével!

A héten érdemes lesz figyelnetek a Facebookon a Mikulásiroda Hírcsízma oldalát is, és Szor-Szer-Ször meséi oldalát is, mert ott is lesznek játékok!

 

“Miért szeretik annyira a gyerekeid Szor-Szer-Ször meséit?”

Ismertek olyan családot, ahol a nagyszülők távol élnek, és alig találkoznak az unokákkal? Hogy lehet, hogy mégis annyira szeretik a nagyit és a papit? Azért, mert apa és anya állandóan beszél róluk… Kint van a fényképük a falon… Újra és újra felidézik a korábbi évek emlékeit… a nagyi palacsintáját, a papa kertjét stb. Ha állandóan emlegetik őket, és szeretettel beszélnek róluk, az unokák is szeretni fogják őket.

 

Mi is azért szeretjük annyira Esernyő néniéket, mert ők az életünk részei. Érzelmileg kötődünk hozzájuk.

Ez persze egy tudatos dolog tőlem. Mivel az a célom, hogy a meséket oda-vissza tudják, amikor meglátok/meghallok/észreveszek valamit, amit Szor-Szer-Ször meséihez kapcsolhatok, direkt úgy irányítom a beszélgetéseket, hogy oda lyukadjunk ki.

Ha meglátok egy tavat, csillogó szemekkel megkérdezem: “ki látja meg elsőként Hattyú Hannit“? (És tényleg lelkes vagyok, mert ha nekem ez unalmas, neki is az lesz. De hát ez kérem jó móka!

Ha lobogó zászló mellett megyünk el, megkérdezem őket, hogy vajon ezt is Imre bácsi tette ki, mint a 7×7 mesében?

Ha egy szép virágcsokrot látok a Facebookon, és ők mellettem vannak, elkezdem hangosan számolni, hogy hány szál virágból kötötték, és persze 4 után megállok, hogy ne rontsam el a mesét, ahol az EGY csokrot  NÉGY szál virágból kötötték.

Ha a CD-n az szól, hogy “Pillangó, ha lehetnék…“, akkor azt mondom, hogy Lepke Lenke is táncolna, míg röpíti a szél, és már táncikál is mind a három.

Folytathatnám hosszan, mert nincs olyan nap, hogy ne kerülne sor valami jól célzott megjegyzésre. És tudjátok, amikor már ők kezdik, az az igazán izgalmas! A mátrai nyaralásunkon Barni találta meg Kalapos bácsit! És azóta is emlegetjük!

Valamelyik nap a Facebookon láttam egy klassz autóparkolót. Megcsináltuk. De persze ezt is még érdekesebbé tettük azzal, hogy kineveztük Szor-Szer-Ször város parkolójának! Erről írok külön 🙂

 

Esernyő nénivel kezdtem, vele is fejezem be ezt a bejegyzést. Tegnap zuhogó esőben jöttem haza. Kristófom így fogadott: “Esernyő nénivel jöttél?”

Esernyő néni Erika nénivel

 

Nagypapám szekrényében jártam

Nagypapám, Almási bácsi, mindig szívén viselte a gyerekek sorsát. Szerették is nagyon. Igyekezett a kedvükre tenni, és közben sok jóra megtanította őket. Kreatívan,  játékosan. Gyerekek százait nevelte az erkölcsös életre vasárnapi iskolai tanítóként. Az ötvenes évektől mint lelkipásztor folytatta a “népművelést”. Akkor bizony még nem sok olyan segédeszköz volt, amivel a hittanórákat, bibliaköri foglalkozásokat érdekesebbé lehetett tenni. Nem voltak bérelhető jelmezek sem, és százezer játékbolt sem. Akkortájt még az egész gyülekezet jelenlétében folyt a vasárnapi iskola, de az ő számára nem jelentett gondot úgy tanítani a gyerekeket, hogy azt a felnőttek is élvezzék. Készített, készíttetett rengeteg szemléltető eszközt kezdetleges anyagokból, házilag. Bár ezeket Nagymamám féltve, kincsként őrizte, egy-két gyerektáborra kölcsönkaptuk tőle. Én meg szorgalmasan készítettem a fényképeket…Angyalok Karácsonyra készítettek Nagymamával angyaljelmezeket, a bölcseknek koronákat, a pásztorokat is beöltöztették élethű ruházatba, és így mentek el az idősek otthonába örömet vinni.

Egy közkedvelt játéka a szerencsekerék mintájára készült. Megforgatták a  kereket, majd a lyukon át kihúztak egy kérdést, amire válaszolva pontokat lehetett gyűjteni.

Nagy, lapozható képregényt is rajzoltatott az őserdei állatokról szóló tanmesékről. A buyufa alatt című könyv alapján készültek a rajzok, és egyszerre akár többszáz gyerek is élvezhette a meseórát. Ne felejtsétek el, hogy akkor még nem volt adás egész nap a tévében sem. Dvdről még álmodni sem mertek… Szóval ez abban az időben óriási volt!

Jól emlékszem az izgalmas percekre is, mire nagy nehezen sikerült kinyitni a Menny ajtaját – a speckó számzár Jézus nevére nyílt ki 🙂

Kedvencem a tévéje volt. Ennek egyszerűsített változatát jómagam is elkészítettem sok-sok évvel ezelőtt, és nemrégen elő is kerestem, hogy Szor-Szer-Ször meséit is nézhessük rajta!

A fa- és fémmunkák nagy részét édesapám végezte el, így még inkább szívemhez közeliek ezek a segédeszközök. Apránként bemutatom majd ezeket nektek, hiszen többet ti magatok is el tudtok készíteni belőlük. Melyik legyen az első?

Pötyivel számozunk

Nem írtam félre, számozunk Pötyivel 🙂 Nem számolunk 🙂 Számokat rakunk ki vele, és közben nagyon okosodunk!!!

Rakd ki te is, amit én kiraktam!

Rakd ki te is, amit én kiraktam!

Pötyi a neve annak a beszúrós játéknak, ami nagyon sok képességet fejleszt kezdve a színek felismerésével és azonosításával, ami egyszerű rakosgatással is történhet, egészen bonyolult formák kirakásáig. Kétévesek is elkezdhetik, és nincs felső korhatár!

Kezdésképpen hagyjuk, hogy kész alakzatokat “tönkretegyen”: vagyis kiszedhesse/hátulról kinyomhassa a pötyiket. Ebben Kristóf már profi! 😀

Kétévesek is elkezdhetik...

Kétévesek is elkezdhetik…

Aztán szúrkálja be az alaptáblába őket, csak úgy véletlenszerűen. Később kezdünk el csoportosíttatni például színek szerint: “Csak pirosakat/kékeket stb szúrj a táblára!” Számoljunk ki közösen 5  pirosat/kéket és azokból építsen! Hamarosan megpróbálkozhatunk nagyon egyszerű alakzatokkal, amiket ő a mienk mellett építsen meg! Apró lépésekben haladva eljutunk majd odáig, hogy egyedül is ki tud rakni előrajzolt mintákat.

És hogy mire jó ez a játék?

– Fejleszti a finommotorikát – meg kell fogni azt a minyuri pötyit, és bele kell nyomni az alapba, vagy ki kell húzni…

– Fejleszti a szem-kéz koordinációt: “Rakd ki azt az alakzatot, amit látsz!”

– Számfogalom alakítása: mennyiségekkel való ismerkedés

– Színfogalom alakítása

– Szabálykövetés – például amikor azt kérjük, hogy egy alakzatot úgy építsen meg, hogy mindig piros-zöld-piros-zöld legyen egymás után

Szabálykövetés

– Iránykövetés – amikor szóban segítünk neki, hogy most lefelé kettőt, jobbra egyet stb

– Vonaltípusok – egyenes, görbe, hullámvonal

– Összehasonlítás/Különbségkeresés: Például ellenőrzésképpen, miután ő kirakta egy általunk elkészített rajz mását

Hol kellene javítanod? (Itt a piros az eredeti)

Hol kellene javítanod? (Itt a piros az eredeti)

– Feladattudat kialakítása, munkára nevelés: például a fentebb látható kétszínű hármast több nekifutásra rakta csak ki Barni. Jó nehéz is volt a szám, meg közben még a P-Z-P-Z szabályra is figyelnie kellett… De megbeszéltük, hogy amit elkezdtünk, azt befejezzük, nem hagyjuk félbe.

– Alkotásra nevelés – több számot Karinával rakattam ki. A fantáziáját is kiélhette + nekem is segítség volt:

– Segítésre nevelés – Nekem úgy tűnik, hogy a segíteni akarás egy veleszületett készség, ami később kihal 🙁 Te is észrevetted, hogy a másfél-kétévesek milyen lelkes segítők? Bezzeg a 6-8 éveseket már alig lehet valamire rávenni, aminek egy icipici munkaszaga van…

Alkotás+segítés

Alkotás + segítés

Azt mondod, nektek még nincs Pötyitek? Mi egy angol turiban találtunk rá. Persze a turikban általában nem az van, amit éppen keresünk. Viszont az Anya Paradicsomban igen! Legalábbis szinte minden van 🙂 Náluk megvásárolhatod a Pötyi játékot, ráadásul rengeteg más, hasznos és szórakoztató dolgot is találsz: könyvet, játékot, partikelléket, ajándékot  – a kicsidnek, magadnak vagy másnak.

Ui: Ha szeretnéd, szívesen kirajzolom a számokat egytől ötig, hogy kirakhassátok Pötyivel. Csak szólj! 😉

 

 

Farmos társasjáték óvodásoknak

A Green Rabbit – Okos Ovisok cég egyik társasjátékát vettük meg nemrégiben. A két fiú nagy farmbarát, és a doboz képe azt sugallta, ez jó játék lehet nekik. És tényleg, bevált! Ráadásul még traktor is van benne…

169

A farm társasjáték nagy kedvenc lett. Először csak négyévesemmel játszottunk, kettesben. Ő már ismeri a dobókockát, tudja, mikor hányat kell lépni. Jól vette azokat a “kanyarokat” is, ha vissza kellett menni. Amikor hármat vissza kell lépni, hogy a rókát elkergessük, úgy mutattam be, hogy mondtam: “hess-hess-hess”, és minden szónál egyet visszaléptem. Nagyon tetszett neki, jónéhányszor elhessegette a rókát. Ekkor ébredt föl a kétéves Kristóf. Ő is rögtön bekapcsolódott a hessegetésbe, ezzel tovább javítva a visszafele lépés “feelingjét”. Persze, rossz dolog, ha visszaküldik az embert, de meg kell tanulnunk ezt is elfogadni…

Ugye, milyen lelkesen hessegetnek? 🙂

185

Kristóf látott már ugyan dobókockát, de most kezdett alaposan megismerkedni vele. Nézte, forgatta hosszan – piros és kék szín is van a kockán. A színeket is gyakoroltuk hát közben: piros 1, kék 2, …

189

Nagy öröm volt, ha a pallón előremehettünk a  tojásokat összeszedni tyúkanyóval, vagy lóháton ugrathattunk, és egyelőre a rókahessegetés meg a pocsolya miatti visszaléptetéseket is jól bírtuk.

171

Másnap reggelre Barnit elkapta a hányásos/hasmenéses vírus. (Tudom, gusztustalan, de hozzátartozik a beszámolóhoz.) Ugyanis legrosszabb időszakában, mikor már semmi ötletem nem volt, hogyan is tartsam benne a lelket, eszembe jutott az új játékunk. Megkérdeztem, játsszunk-e azzal. Felcsillant a szeme, és mondta, hogy igen. “De legyél te helyettem!” – kérte. Szóval két bábuval játszottam: a pirossal léptem magamnak, a zölddel neki. A tábla ugyan sokszor leesett az ágy széléről, Kristóf is meg-megzavart minket, de egy menetet így is végigjátszottunk – szerencsére rövid idő alatt végig lehet érni a pályán, 15-20 perc alatt lemegy egy játszma.

203

Aznap éjjel mi, szülők is kidőltünk, a következő napot többé-kevésbé ágyban töltöttük.  A két fiú addigra már jobban volt, és bizony hiányzott nekik a szórakozás. Barnim felvetette délután, hogy mi lenne, ha társasoznánk – majd ő lép helyettem, ajánlotta fel gavallér módjára 🙂 És bizony nekifogtunk játszani. Akkor már Karina is itthon volt (őt is elkapta a vírus…), ügyesen átvette a játékvezetést, és végre volt valami jó is abban a napban… Na, fényképezni ekkor nem volt erőm… De gondolom, megbocsátjátok…